01.01-i adás Gloviczki Péter érsebésszel
Létrehozta: admin (2014. január 02. )Utolsó hozzászóló: admin (2014. január 02. )
Utolsó negyedóránkban is egy külföldön élő magyar szólal majd meg. Jan Sterna, azaz Kerényi János, bár a Konzervatóriumot elvégezte, magát mégis szórakoztató zongoristának nevezi.
Szike vagy bűvészbot – mi mindent árul el Gloviczki Péter névjegye? Hogyan lett a sikeres bűvészből orvos, s mi mindent köszönhet az érsebész a bűvészetnek? Hogyan került el a fiatal bűvész és orvos a világ egyik leghíresebb kórházába, a Mayo Klinikára, s hogyan alakult ottani karrierje? Miben különbözik ez a kórház az Egyesült Államok más intézményeitől? Miért olyan sikeres a Klinika és hogyan folyik ott a gyógyítás?
Meddig dolgozik – meddig dolgozhat Amerikában egy orvos? Milyennek tervezi következő éveit a most 65 éves professzor? Milyen egy sebész munkája a Mayo Klinikán? Miért tudnak ott olyan műtéteket is elvégezni, amilyeneket másutt nem? A beteg útja egy olyan kórházban, ahol 32.000 ember dolgozik, s ahol évi 50.000 műtétet végeznek. Milyen reményekkel érkezett ide 1987-ben a fiatal Gloviczki Péter, s milyen eredményeket ért el?
Glovicki doktort egy évre elnökéül választotta az Amerikai Érsebészeti Társaság. Ez nagy megtiszteltetés – de mit csinál a Társaság, s mi a dolga az elnöknek? Mi az a hasi aneurizma, amiről nemrégiben Budapesten tartott előadást az érsebész professzor, s miért (lenne) fontos, hogy ezt szűrjék az idősödő férfiaknál? Hogyan vigyáz egészségére Gloviczki Péter, s hogyan változtak preferenciái az évek során? Szakma, bűvészet, család, tánc – mennyi minden elfér egy, az életet szerető, és sokat dolgozó ember életében!
A műsor utolsó részében egy ismétlést hallanak. Jan Sterna svéd- finn- és magyar állampolgár Kerényi Jánosnak született. Ma Svédországban él, üzletember és zongorista. De nem zeneművész: névjegyén az áll – szórakoztató zongorista. A világban számára a hotelek, éttermek, presszók a tájékozódási pontok: ahol játszott vagy játszik – Svédországtól Svájcon át Gambiáig. Mostanában ismét itthon. Mindig bárzongorista akart lenni. Elvégezte ugyan a Konzervatóriumot, de már közben is zongorázott a Jerevánban. Hogy milyen volt a jó bárzongorista? Tudnia kellett játszani a smúzt! Aztán évtizedek óta külföld. Milyen zenét szeret a finn, az angol, a svájci? Miért játszik hősünk másfél évtizede beteg embereknek is Svédországban? S mi az, ami csak itthon van, ami miatt gyakran jár haza játszani? – Hát persze, a smúz!
