01.29-i adás - Balassa János nagykövettel

Létrehozta: admin (2014. január 29. )
Utolsó hozzászóló: admin (2014. január 29. )
Milyen a budoár-diplomácia? Hogyan lehet kiismerni egy katonai diktatúra vezetőjét? Mit keres egy pápa a repülőtéri betonon? Milyen mesterkedések után engedték el a vatikáni svájci gárdát, hogy visszavágót játszhassanak a magyar cigányválogatottal? Miért nem kell egy diplomata, akit a legmagasabb pápai kitüntetéssel ismert el a Szentszék? S ha a külügynek nem kell, hogyan lehet mindent előlről kezdeni? A Nagy Generáció mai vendége Balassa János, Magyarország volt nigériai, írországi és vatikáni nagykövete.
Első rész, 8.51 perc

A vatikáni nagykövetBalassa János nem a szokásos úton lett diplomata – pályája a Chemolimpexnél kezdődött, mint csomagoló.  Innen a BHG galvanizáló műhelyébe vezetett az útja, a három műszakban dolgozó fizikai munkásból ott lett az üzemvezető helyettese. A szépen alakuló műszaki pályát cserélte aztán fel az egyetemmel, amit már mint három gyerek apja végzett el. Diplomásként került a Külügyminisztériumba, ahonnan először Nigériába küldték ki – ott érte a rendszerváltás.

Második rész, 14,20 perc

II. János Pállal NigériábanBalassa János 1996-ban másodszor is Nigériába ment – ekkor már nagykövetként. De milyen is ma a diplomácia? Mit jelent a multilaterális diplomácia, mit a bilaterális- és mit a budoár-diplomácia? Milyen készségek kellettek ott, a katonai diktatúra keretei között? Mire jó, hogy egy befolyásos magyart mindenhol találni? Mennyit számít egy-egy országban a nagykövet ügyessége? Miért szólt rá a magyar nagykövetre a Nigériába látogató pápa – magyarul, és hogyan találkozott a magyar diplomata az illegalitásban élő Nobel-díjas nigériai íróval?

Harmadik rész, 12.22 perc

Bár a műsor harmadik része leginkább Balassa János írországi éveiről szólt, de előtte még egy filmbéli jelenet Nigériából, amelyben a magyar nagykövet kocsiját rablók támadják meg, kifosztják, majd mielőtt távoznak, még felgyújtják a kocsit.  Írország persze csendesebb volt, itt más kihívások voltak: a három év alatt hetven magyar delegáció érkezett, hogy tanulmányozzák az ír csodát. Ezeket persze – a nagyköveti munka mellett – segíteni, tájékoztatni, kísérgetni kellett. Hogy az ír csoda üzenetét (vagyis hogy a politikai ellenségességet félretéve közösen, néhány támadási pontra koncentrálva tud csak felemelkedni egy ország) miért nem sikerült megérteni a magyar delegációknak, azt nem tudjuk, de a két ország kapcsolata abban az időben kimondottan jó lett.

Negyedik rész, 11.28 perc

A negyedik rész néhány perce marad az utolsó helyre, a Vatikánra. Itt csak másfél évig volt, mert (bár a Szentszék annyira elégedett volt munkájával, hogy a legmagasabb kitüntetésben részesítette) a 2010-es kormányváltás után hazarendelték.  Azért a másfél évbe is sok érdekes dolog fért bele. Fontos diplomáciai ügyek éppen úgy, mint egy focimeccs megszervezése. Persze igaz, hogy ez különleges meccs volt: a magyar cigányválogatott mérkőzött meg a pápa testőrségének, a Svájci Gárdának csapatával. 2010-ben aztán gyorsan véget ért a diplomata-karrier: hazarendelték, először számára méltatlan munkát adtak, de egy fél év után onnan is elküldték. Ekkor teljesen előről kellett kezdenie, de ma megint olyan munkát végez (pénzügyi tanácsadó), amiben örömét leli.