05.07-i adás - Perőcsényről és barátairól

Létrehozta: admin (2014. május 07. )
Utolsó hozzászóló: admin (2014. május 07. )
Perőcsény zsákfalu a Börzsönyben, 750 éve lakják. A település túlélte a török hódoltságot, az ellenreformációt, a háborúkat és a forradalmakat, de nehezen éli túl a közelmúltat és a mát, mert munkalehetőség ma nincs. Perőcsényben forgatott Zsákfalu címmel filmet 2006-ban Buglya Sándor. A történet végtelenül egyszerű. Egy kis házban egyedül éldegél az idős férfi. Ereje fogytán, ezért szeretné eladni maradék két tehenét. De nem megy. Nem kell senkinek. Ennyi. Erről szól a film, amit megnézett Farkas Edit budapesti franciatanár is. Azóta szabadidejük nagy részét mindketten a faluban töltik. Hatnak egymásra: a falu rájuk, ők a falura. Közös erőből: a falu lakóival, budapesti diákokkal, szlovákiai asszonyokkal együtt több ezer óra munkával egy romos házból tájházat építettek, amely idén megkapta az Unesco Műemlékvédelmi Világszervezete Icomos díját. Hogyan változott és változik az életük, mekkora erőfeszítés, mekkora öröm, mekkora elkötelezettség a félig perőcsényi lét? Lehet-e más, megmentésre segítségre váró falunak modell mindaz, ami ott történik? A Nagy Generáció vendége ma Farkas Edit és Buglya Sándor.
Első rész, 9.12 perc

Farkas EditPerőcsény éneklő, verselő falu, még kötet is jelent meg – mondja Buglya Sándor, aki negyed százada járt ott először, első látásra beleszeretett a tájba, mindjárt házat is vett a faluban, ami aztán emberi kapcsolataival, nyíltságával egyre jobban elvarázsolta. Farkas Edit akkor hallott először a faluról, amikor 2007-ben az általa szervezett filmklubban levetítette Buglya Sándor dokumentumfilmjét. A vetítés utáni beszélgetésre nem csak a film rendezőjét hívta meg, hanem két szereplőjét is – az akkor megszülető kapcsolat mára meghatározó lett életében.

Második rész, 13.45 perc

Tájház, PerőcsényEgy tájház születése. Hogyan vásárolták meg holland pénzen a falu számára a romos házat? Hogyan lett az egyre romosabb épületből 2004-ben műemlék, s a film megszületése után hogyan kezdődött meg annak rendbehozatala? Hogyan lehetett a falu lakóit rávenni, hogy ők is részt vegyenek az újjáépítésben? A lakók után jöttek Edit budapesti gimnazistái: csoportokban érkeztek, hogy követ hordjanak, ássanak, cipekedjenek, s közben megtapasztaljanak valamit egy általuk ismeretlen életformából. Honnan kerültek a szakmailag is hiteles helyreállításhoz tervek, anyagok, ma már nem is használatos eljárások? Hogyan készül a kőből és sárból épített ház?

Harmadik rész, 12.05 perc

Buglya SándorHatalmas munkával épült-épül a tájház, de a közös munka, az idelátogatókkal együtt tartott ünnepek háttere egy olyan falu, ahol mára bezárt a posta, az iskola, az óvoda, az öregek otthona. Ahol sokkal több a temetés, mint a keresztelő. A falu életéről, jövőjéről mondják Buglya Sándor filmjében: … amíg a temető eléri a postát… Van-e még remény? A falunapok, fesztiválokon, temetéseken ugyan megtelik még a falu, de a hétköznapokban a közösségi lét színtere leginkább csak az egy vegyesbolt és a két kocsma. Munka nincs, a fiatalok elmennek, a lakosság hatvan százaléka hatvan év feletti. Ma leginkább az ad reményt, hogy több holland is vett itt házat magának, s talán az üdülőfaluvá válás, a falusi turizmus adhat reményt.

Negyedik rész, 9.47 perc

Tájház, PerőcsényAmi eleinte furcsa bolondériának, egy-két ember mániájának indult, mára civil szerveződéssé, méghozzá egyre izmosodó szerveződéssé vált. A diákok már nem csak azért jönnek el, hogy egy számukra ismeretlen furcsa világra kukucskáljanak rá, hanem azért is, mert már várják őket. Jönnek ásni és tapasztani is, de jönnek énekelni a kórussal. S ami eleinte egy nemes ügyért végzett feladat volt, az mára sokaknál emberi kapcsolatokat, közös élményeket adó örömforrás lett. Itt nem csak építünk, hanem épülünk is – mondják vendégeink, akik csak remélni tudják, hogy Perőcsény minta is lehet: reménység sok, hasonló, kilátástalan helyzetben lévő településnek.
A faluról, tájházról, közösségről a Perőcsény barátai honlapon találnak sok-sok információt, képet, filmet az érdeklődők.