11.26-i adás Hámos Gusztáv médiaművésszel

Létrehozta: admin (2014. november 27. )
Utolsó hozzászóló: admin (2014. november 27. )
Hámos Gusztáv 1979-ben a szabadságot választotta. Azóta is országok és földrészek között vándorol. Közben fotózik, videókat és installációkat készít. Ezekből kiállítottak már a Velencei Biennálén, a párizsi Pompidou Központban, Tokióban, New Yorkban és Berlinben, ahol tanít, itthon pedig a Ludwig Múzeumban. Hétfőtől a Fotó Hónap rendezvényeinek sorában, a Fugában. A Nagy Generációban ma Hámos Gusztáv világcsavargóval sétálunk városról városra.
Első rész, 9.55 perc

Hámos GusztávHámos Gusztáv médiaművész a hetvenes években kezdte meg csavargásait. Kassák és Kerouac inspirálására indult neki, először Kelet-Európának. Már akkor is a városokat kereste, mert neki a város egyfajta médium, egy élő szervezet, amelyben sok minden megtalálható abból, ami régi és mai életünkre jellemző. Bejárta Romániát, Csehszlovákiát, az NDK-t, s persze Lengyelországot, amely leginkább hasonlított az itthoni létre.
1979-ben aztán nekiindult a világ nyugati felének is. Ebben a kíváncsiságon kívül persze belejátszott az is, hogy megfigyelés alá vonták. Mint mondja, végképp elmenni mindenképpen nagyon erős sokk, amelyet még akkor is nehéz feldolgozni, ha az ember maga döntött az emigráció mellett.

Második rész, 11.44 perc

Hámos Gusztáv hiába él évtizedek óta idegen városokban, máig mindegyiket Budapesthez hasonlítja. A Garai tér közelében nőtt fel, s mint mondja, az ahhoz hasonló környéket mindenhol megtalálja. 1979-ben az első állomás Nyugat-Berlin volt. A város befogadta a fiatal művészt: egyetemre járhatott, s megismerkedhetett az ott élő avangard művészekkel. S bár azóta sok városban megfordult, ma is Berlinben él, s tanít a Berlini Képzőművészeti Főiskolán. Azt a programot oktatja, amelyet az elmúlt tizenöt évben dolgozott ki az állókép és a film kapcsolatáról.

Harmadik rész, 13.02 perc

Bevezetés Hámos Gusztáv egyetemi kurzusába, amely a film és fotó kapcsolatáról szól. A művészt az izgatja, hogy mikor van értelme a filmnek, s mikor lehet egy adott tartalmat jobban kifejezni állóképekkel. Miért tartja Hámos diktátumnak a filmet?
A tanár után a fotóművész: hogyan készültek azok a fotósorozatok, amelyekből mostani, a Fugában látható kiállítása nyílt? Ennyi év után már látja: minden városban Budapestet kereste, s látta meg.

Negyedik rész, 9.57 perc

Újabb város: New York. Ahol persze szintén megtalálta a saját Budapestjét: ott éppen a napsütés jelentette a kapcsolatot. Párizsban a katakomba-élmény hozta vissza a magyar fővárost, de mindenhol talált kapcsolatot, legalább a saját számára. Hogyan lehet történeteket mesélni városokról fotókon? Mit jelet számára a „rejtett városok” kifejezés? Hogyan teremt történeteket Hámos Gusztáv művészetével történeteket az általa felkeresett városokról, s mit láthatunk ezekből mi, látogatók, most megnyílt kiállításán, a Fugában?