05.27-i adás az író-költő-tudós Géczi Jánossal, akinek nemrég jelent meg új kötete.

Létrehozta: admin (2015. május 28. )
Utolsó hozzászóló: admin (2015. május 28. )
Legutolsó kötete, a Bunkerrajzoló, egy ember drogtörténelmének részletes leírása. 35 éve, amikor írni kezdett, a Vadnarancsok köteteivel a periférián élők ábrázolásával tört be (nagy zajjal!) a köztudatba. Azóta írt esszét, regényt, verset, mintegy ötven könyvet, és egy ötkötetes tudományos művet a rózsákról, amelynek egyik darabját éppen most készül megjelentetni egy tekintélyes oxfordi kiadó. Művelődéstörténész, antropológus, József Attila díjas költő és egyetemi tanszékvezető a Nagy Generáció vendége: Géczi János.
Első rész, 10.11 perc

Géczi JánosBiológusként végzett, de író akart lenni. Amikor berobbant a hazai irodalmi életbe, igazi botrányt kavart. Első írását, amely narkósokról szólt, a Mozgó Világ hozta le – be is tiltották a lapszámot. A Vadnarancsok első kötetét 1982-ben adták ki: három napig lehetett kapni, aztán visszavonták. A két könyv cenzúrázatlan formában csak a rendszerváltás után jelenthetett meg. Géczi János ma úgy látja, hogy a hirtelen ismertség inkább ártott neki, mint használt: hőbörgőnek tekintették, s a rendszerváltásig érezte magán azt a bizonyos figyelmet, amivel a rendszer illette kritikusait. A negyed utolsó két percében arról beszél, hogy miért pont az ő korosztálya érzékeny különösen a társadalmi problémákra, s miért ők publikálnak sok műfajban és sokat.

Második rész, 12.34 perc

BunkerrajzolóBár Géczi János az elmúlt évtizedekben írt verset, esszét, tudományos könyveket, most megjelent kötete, a Bunkerrajzoló, ismét szociográfia A Vadnarancsok után egy veszprémi alternatív zenekar, a Vad Fruttik frontembere, Likó Marcell mesélt hosszú heteken át életéről. Megismerkedésükről, a Pannon Egyetemen félévente megrendezett „Éjszakai Egyetemek”-ről, s egy újabb „elveszett nemzedékről” beszél a szerző. És arról, miért érzi magát is felelősnek azért, hogy közel három évtized után még mindig itt tartunk.


Harmadik rész, 10.51 perc

A költő és szociológiai könyvet kiadó Géczi János mindeközben tanszéket vezet Veszprémben. Mégpedig nem az irodalomtudományit, hanem az Antropológia és Etika tanszéket, amin belül élettudományokat (is) tanít. Fontos, hogy nála az etika nem filozófiai diszciplína, hanem egy összetett fogalom, amelyhez sok tudomány teszi hozzá a magáét. De ezen a tanszéken van éghajlatkutatás és humánetológia, történelem és filozófia: az elmúlt tíz-tizenkétezer év megannyi folyamata és mozgatórúgója előkerül. Milyennek kellene lenni Géczi János szerint az iskolának? Mit kellene tanítani és hogyan? És mennyire tudják használni a náluk szerzett tudást későbbi életükben az ő tanítványai? De Géczi nem csak irodalmat és, tudományt ír, lapot is szerkeszt – pontosabban főszerkeszt, mégpedig a lassan negyedszázados Iskolakultúra című lapot.

Negyedik rész, 9.56 perc

Hol, s hogyan ír Géczi János? Mit jelent neki a tenger és a kabóca? Miért a mediterránum része neki Veszprém, s miért kiemelt fontosságú maga a mediterrán vidék, ember és történelem? Mennyire alakítja környezetét az ember, s mennyire alakítja a környezet az embert? S hogy az irodalmár Géczi kit tekint példaképnek? Lénárd Sándor, Szerb Antal, Csányi Vilmos neve hangzik el, mert ők azok, akik nem csak a társadalmat látták, hanem a társadalmat teremtő környezetet is. Ez szembe megy a hagyományos európai szemlélettel, amely önmagát mindenek fölé helyezi, s az ettől eltérőt elutasítja, kiveti.
De nehogy azt higgyék, hogy már minden oldalát megismerték a művelődéstörténész-antropológus-egyetemi tanár Géczi Jánosnak! Az utolsó percekben szót kap a József Attila díjas költő is – mert az is ő.

Hozzászólások száma: 1 Összes hozzászólás megtekintése >
Keresés szakértői hozzászólásokra >
Hozzászóláshoz vagy új téma indításához kérjük jelentkezz be!
Frissítés - kattints ide a hozzászólások frissítéséhez!
admin
2015. 05. 28. 00:08:05
#link
05.27-i adás az író-költő-tudós Géczi Jánossal, akinek nemrég jelent meg új kötete.
Frissítés - kattints ide a hozzászólások frissítéséhez!