06.17-i adás lábunk egészségéről két ortopédussal, Erdélyi Gáborral és Mező Róberttel

Mező Róbert, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Rehabilitációs Osztályának vezetője mindjárt az orvostársadalom saját hibájánál kezdi a bajok felsorolását. Mint mondja, régen lúdtalpbetétet adtak a gyerekeknek, akik ezt persze utálták. De nem csak ez volt a baj, hanem az is, hogy a betét hordása miatt elsatnyultak azok az izmok, amelyeknek meg kellett volna erősödniük. Ezért ma már az a modern szemlélet, hogy inkább tornáztatni kell a gyerekek lábát, mert a mozgástól, ugrálástól lesz egészséges. Ezt Erdélyi Gábor annyival egészíti ki, hogy jó lenne, ha szakember mutatná meg, hogy milyen mozgás, nyújtás, erősítés segít a gyerekeknek – akiknek kell is a segítség, mert a mozgásszegény életmód miatt majd’ minden második gyereknek van valami baj a lábboltozatával vagy az achilleszével.

A láb roppant bonyolult szerkezet – mondja Erdélyi Gábor traumatológus, a férfi kézilabda-válogatott sportorvosa. 26 csontocskából, több mint 30 ízületből álló, gyönyörű boltozat, amely a járáskor, futáskor, ugráskor keletkező gravitációs hatást egyenlíti ki. De ez a szerkezet 24 év használatra optimalizált, s persze idős korra elhasználódik. A sportolóknál, akik sokkal jobban terhelik a lábukat, ez az elhasználódás gyorsabb – nem csoda, hogy pl. a magyar kézilabda-válogatott szinte minden tagja hord lúdtalpbetétet. Az élsportolóktól aztán a saját korosztályunkra fordul a beszélgetés, és Mező doktor elmondja, hogy aszfalton futni miért nagyon rossz, s milyen cipőt, milyen betétet keressünk, ha mégis… Azt is megtudjuk, hogy a sporthoz másféle betét kell, mint a járáshoz.

Honnan vesszük észre ötven fölött, hogy a lábfejünk, ez a csodás szerkezet, kezd elhasználódni? A lábközépi fájdalom (az ujjaink mögötti párna), mint a harántsüllyedés első jele. Ez főleg a nőknél jelentkezik – hála a magas sarkú cipőkben eltöltött évtizedeknek. Hozzá kell-e szokni a ronda cipőkről, vagy lehet egy egészséges cipő is szép? És ha már a cipősaroknál tartunk – nem csak a tíz centis sarok gyilkolja a lábat, hanem a sarok nélküli vászoncipő is!
Mező doktor, aki nemrégiben lett a Diabéteszes Lábszövetség elnöke, a cukorbetegek és az ebből a betegségből adódó lábfekélyek előfordulásáról sorolt ijesztő számokat, s arról beszélt, hogy miért és hogyan kell vigyáznunk lábunk bőrére.

Ha nem használt a megelőzés és a kezelés, akkor jön a műtét. De mikor jön? Mikor kell például egy bütyköt megoperálni? Erdélyi doktornak persze már megszokott, hogy csontok elfűrészeléséről, csavarokról és hasonlókról beszél, de azt hiszem, a hallgató, hallva őt, még inkább megtesz majd mindent, hogy megelőzzön egy ilyen beavatkozást. Mező doktor azért megnyugtat minket, hogy a mai technika már sokkal gyorsabban lábra tudja állítani a műtött beteget, mint néhány évtizede, Erdélyi doktor pedig azt sorolja, hogy milyen típusú műtétekből kell a legtöbbet elvégezni. Az utolsó percekben a térd- és csípőprotézisekről beszéltek a szakemberek, s arról, hogy azért a helyes életmóddal, fürdők használatával meg lehet úszni, vagy legalább sok évvel ki lehet tolni egy ilyen beavatkozást.