07.15-i adás - Vitorlással a Föld körül

Miért is szeptember 11-e volt az indulás dátuma? Milyen szimbolikát igyekeztek utazóink felmutatni ezzel? De leginkább: mit jelent nekik a szabadság? Csák Attila arról beszél, hogy egész életében arra vágyott: ne csak egy-egy hétre szakadhasson ki a munkából. Hogyan függ össze a munkából kivett szabadság a nagybetűs SZABADSÁGGAL, az álmok valóra váltásával? Az elvek után jöjjön a praxis: Blaskovich Ákos arról mesél, mekkora hajóval vágtak neki az óceánnak, mit vettek készen, s mit szereltek ők maguk. S hogy mekkora kihívást jelentett, hogy elhatározták: az út során csak megújuló forrásokból, napelemekből és szélkerékből származó energiát használnak.

A Tempest nevű hajót igazán ismerték vendégeink, hiszen már több mint egy évtizede járták rajta a Földközi tengert. Verne korában az volt a kihívás, hogy meg lehet-e kerülni 80 nap alatt a Földet. Vitorlázóink szerint ma az a kihívás, hogy meg lehet-e tenni ezt az utat mindössze 80 liter üzemanyaggal? Kinek mit szólt a családja a kalandhoz? Mit szólt az úthoz a család? Hogy lehet egyáltalán kiszakadni egy évre munkából, a megszokott életből? Miből állt a felkészülés? Kell-e egy óceán-vitorlázónak elsajátítani egy műtét fogásait?
Más-e a hajózás, ha nyári vitorlázáson vesz részt az ember, vagy ha negyvenezer kilométer a táv?

Hogyan indult az út? Mennyi időbe telt megszokni a nagy szelet, a hatalmas hullámokat, a magányt? Gibraltár – Kanári szigetek – Zöldfoki szigetek, majd irány a karibi térség, ahol három hónapot töltöttek. De mennyi időt töltöttek vízen, s mennyit kikötőben? Mennyit voltak egyedül, s mikor jöttek vendégek egy-egy szakaszra? Milyen kapcsolatotok születtek ismeretlen szigeteken, ismeretlen kikötőkben? Hol lehetett teniszezni, s hány helyen vívott Csák Attila, aki szenior európabajnok?

Merre mentek Francia-Polinéziából, s miért nem mertek nekivágni az Indiai óceánnak? Hol van kalózveszély, milyen történetek járnak a Szomália környéki vizekről? Mindez hogyan vezetett ahhoz a döntéshez, hogy a tervezett 45.700 kilométeres út 26.000 kilométer után, Ausztráliában véget ért? Kudarc? Dehogy! Volt egy gyönyörű út, amelynek végén fizikailag-mentálisan megerősödve érkeztek haza. S bár a tervek között szerepel, hogy egyszer még visszamennek, s megteszik az út hátralévő részét is, de addig is csupa kaland az élet! Most itthon próbálják hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amelyeket az út során szereztek, s már szabadalmaztatták is azt a házat, amely energetikailag épp oly önellátó, mint a hajó volt.