08.12-i adás - nyelvtanulás ötven fölött

Mi motiválja az embert, hogy ötven fölött nyelvet tanuljon? Iván Mária a hetvenes évek második felében egyszer már eljutott az angol középszintig, de mivel nem használta, tudása lassan megkopott. Mikor nyugdíjba ment, úgy érezte, elő kell vennie, fel kell frissítenie hajdani tudását. A nyelviskolában tanultakat azonban ma már olvasásra, beszélgetésre is használja. Szépfalviné Ágnes is igen vidáman beszél a tanulás nehézségeiről. Kalauz Dóra minden korosztályt tanít, s úgy tapasztalja, hogy az agyonterhelt 20-30 éveseket a legnehezebb tanítani. A szenior korosztállyal azért könnyebb, mert ők élvezetből tanulnak, nem kényszerből, s ez a teljesítményen is meglátszik.

Miből és hogyan tanulnak Kalauz Dóra tanítványai? Mennyiben segít az új technológia, az internet? A csoporthoz tartozás óriási előnyei. Kell-e külön módszer, másfajta elbánás az időseknek? Dóra azt mondja, ő legfeljebb arra ügyel, hogy nagyobb betűkkel írjon, s hangosabban beszéljen, másra szerinte nincs szükség. A rendszeres tanulás, időbeosztás haszna. Vendégeink igazán elkötelezett tanulók: szünidő nincs, nyáron is folynak az órák. A beszélgetés végén kiderül, hogy mostantól a Nagy Generáció regisztrált tagjai számára önköltséges tanfolyamokat indít a Babilon Nyelvstúdió. Nyitó oldalunkról elindulva lehet tájékozódni és jelentkezni.

A műsor hátralévő részében egy olyan, magyar származású osztrák hölgyet ismerhetnek meg, aki ötven fölött tanult meg magyarul, de már drámákat fordít németre. Bár igencsak történelmi ősökkel büszkélkedhetne, de ez nem érdekli. Néhány éve egy budapesti üzletben véletlenül látta meg egy borcímkén családja nevét. Nyomozni kezdett, és megtudta, hogy a Vylyan szőlőbirtok 20 éve engedéllyel használja a nevet, így tisztelegve a szőlő telepítője, Montenuovo Nándor előtt, akit arisztokrata származása ellenére Dachauba hurcoltak, mert nem értett egyet a zsidótörvényekkel. A háború után a nagyapát az ÁVÓ agyonverte, vagyonát széthordták, csak a szőlő maradt meg.  Kübeck-Montenuovo Franciska már Ausztriában született, osztráknak tartja magát, de ötven fölött mégis nekiállt magyarul tanulni.

A nyelvtanulás után Franciska beiratkozott Budapesten a Balassi Intézetbe, és műfordítást tanult. Fordított Mándyt és Rakovszky Zsuzsát, Petri Györgyöt (az nagyon nehéz volt, de legszívesebben drámát, Háy Jánost ültetett át németre. Már vannak kedvenc magyar szavai, de van, ami nagyon nehéz, a káromkodások például sokkal durvábbak a magyar nyelvben. Most, hogy befejezte tanulmányait, csak remélni tudja, hogy Ausztriában talál kiadót majd fordításainak. És hogy milyennek látja Franciska Magyarországot? Budapestet európai színvonalúnak, de a vidéket sokszor borzasztónak. A műsor utolsó perceiben arról beszél, hogy milyen volt ötven fölött együtt tanulni a fiatal egyetemistákkal. Miben inspirálták őt, s hogyan fogadták maguk közé azok, akik a gyerekei lehettek volna.