08.19-i adás a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport munkájáról

Létrehozta: admin (2015. augusztus 20. )
Utolsó hozzászóló: admin (2015. augusztus 20. )
Hogyan lesz valaki önkéntes segítője a menekülteknek? Honnan kerül alapanyag a főzéshez, honnan az étel, takaró, ruha, gyógyszer? Erről beszélget Mélykuti Ilona a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport nagy generációs önkénteseivel, akik két hónapja minden nap majd’ 500 adag ételt főznek és osztanak szét vízzel, szendvicsekkel, ha kell, takarókkal együtt a Köztársaság téren, és amikor szükség van rá, a Keletinél. Hogyan szervezik ezt meg olyan emberek, akik ezt sosem tanulták? Hány órát állnak az amatőr szakácsok a pincéből átalakított konyhában, hogy minden rászorulónak jusson ennivaló? Hogyan viselik a nem mindennapi megterhelést fizikailag és lelkileg? Fel tudják-e dolgozni azokat a nehéz élet-történeteket, amelyekkel szembesülnek? A stúdióban Bacskay Bea, Dán Zsuzsa, Dvornik Zsuzsa és Paulovics Ágnes.
Első rész, 11.43 perc

500 adagHogyan kezdődött? Hogyan talált egymásra többtucatnyi jó szándékú ember, akikben csak annyi volt a közös, hogy úgy érezték, segíteniük kell? És a Facebook, ahol pillanatok alatt szerveződtek meg a civil csoportok. A választást, hogy ki melyikhez csatlakozzon, már jórészt egyéni ízlés, baráti kapcsolatok, vagy éppen a véletlen befolyásolta. A következő percekben a vendégek elmesélik, hogy milyen a munka logisztikája. Hogy miért döntött úgy az alapító, Kalmár Szilárd, hogy a csoportban pénzforgalom nem lehet. De csodálatosan működik így is: aki főzni tud, az főz, más az adományokat gyűjti, megint mások ételt osztanak.

Második rész, 11.30 perc

ételosztókHogyan folyik a munka? Milyen leltárt kell vezetni ahhoz, hogy a szakács mindig tudja, mit főzhet? És mi történik, amikor hirtelen elered az eső, s valaki látja, hogy a gyerekek vizes pokrócon fekszenek? Hogyan születik megoldás az ilyen helyzetekre? Mert születik: ebben az esetben például órák alatt sikerült szerezni esőkabátokat és hővédő fóliát. Az önkéntesek hihetetlenül lelkesek, de kevesen vannak, s persze mindenkit szívesen látnak maguk között! Aki kedvet kap, az keresse fel a Segítsünk együtt a menekülteknek facebook-csoportját, s kérje felvételét a csoportba. Amúgy a vendégek elmondják, hogy bár a menekültek megsegítésére alakult a csoport, de természetesen épp úgy adnak ételt, ruhát, takarót a rászoruló magyar hajléktalanoknak is.

Harmadik rész, 11.20 perc

ételosztásEddig arról beszéltek a vendégek, hogy hogyan állt össze, s hogyan nő a csoport (s hogy vajon mi az oka, hogy közülük csak minden ötödik férfi). Azt is megtudtuk, hogy hogyan jön az adomány, s abból hogyan lesz reggeli, ebéd és vacsora. Most az is kiderül, hogy miért nehéz kiosztani az ételt, hogy milyen feszültséget érez az osztó, aki azért aggódik, hogy jut-e mindenkinek. Megismerkedhetünk, a csoport ételosztási szisztémájával, s megtudjuk, hogy a helyzet romlott, amióta beállt a rossz idő, s az emberek beszorultak a Keletibe. Itt ugyanis már annyian vannak, hogy a csoport nem tudja mindannyiukat ellátni.
Sajnos a menekültek egészségi állapota egyre romlik, a hirtelen jött hideg eső pedig fokozta a bajt. Egyre több a beteg, és sem az egészségügyi kormányzat, sem a nagy egyházak nem segítenek hathatós módon.

Negyedik rész, 9.36 perc

gyerekekMiközben rengeteg ember segít, vagy legalább elismerően dicséri a heroikus munkát végző önkénteseket, vannak, akik gyűlölködve beszélnek róluk és hozzájuk, az internetes oldalakon gyalázzák őket, a helyszíneken olykor le is köpik. De honnan ez a maró indulat? Mit lehet kezdeni vele? Hogyan lehet elviselni? S ez még a kisebb teher! Mert aki ezt a munkát végzi, az nap mint nap szembesül a menekültek történeteivel, a nagy statisztikák mögötti személyes tragédiákkal. S ha nem tanulja meg, hogyan lehet feldolgozni, elviselni mindezt, akkor egy idő múlva nem lesz már képes segíteni.