10.28-i adás Kádár János Miklós festőművésszel

Létrehozta: admin (2015. október 28. )
Utolsó hozzászóló: admin (2015. október 28. )
Fess szabadon, gátlások nélkül! – mondta mestere, Bernáth Aurél, és a Nagy Generáció mai vendége azóta is ennek igyekszik eleget tenni. Három nevű akkor lett, amikor a hetvenes években az És-ben publikált, és nem akarta, hogy összetévesszék az MSZMP első titkárával. Tanított az Iparművészetin textiltervezőket, a Képzőművészeti Egyetemen formatervezőket, a kétezres években pedig a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán látványtervező hallgatókat – mindenkit másképp. Miért nincs honlapja, és miért nem tartja az exhibicionizmust a művészlét kellékének? – erről is beszél Mélykuti Ilona mai vendége, Kádár János Miklós Munkácsy díjas festő-grafikus.
Első rész, 8.29 perc

Kádár János MiklósEz egy nárcisztikus foglalkozás – mondja Kádár János Miklós, magyarázva, hogy a festő egy kicsit mindig magára is gondol, miközben képet fest. Mindig magát festi, még ha a vásznon csak fákat lát is a néző. Hogy pesszimista lenne? Talán azért gondolják annak, mert mindig a legrosszabb verziót képzeli el – viszont ha nem az következik be, az már maga a siker, aminek örülni lehet! Rajzai már a hetvenes években megjelentek az Élet és Irodalomban, ami az elismerés és a pénz mellé új nevet is hozott: Kádár János néven ugyanis nem voltak hajlandók közölni a képeit.

Második rész, 14.39 perc

Háború, ostrom – mi maradt meg máig is az akkor 4-6 éves kisfiú emlékeiből? Milyen volt ’45-ben iskolába menni az angolkisasszonyokhoz? Miért járhatott sokat az Operába, s hogyan került nyári gyakorlatra annak festőműhelyébe? Milyen volt pályakezdő festőnek lenni a hatvanas években? Kit neveztek képcsarnoki festőnek, és hogyan kerültek Kádár János Miklós képei az ország különböző múzeumaiba?

Harmadik rész, 10.12 perc

Kádár János Miklós nem csak festő, tanár is. Tanított az Iparon, a Képzőn, s a Kaposvári Egyetemen is. De tanári pályafutását a Dési Huber körben kezdte, s mint mondja, másképp kell tanítani azokat, akik passzióból festegetnek, másképp, akik felvételire készülnek – és nagyon másképp kell tanítani az egyetemeken. Elmeséli, hogy egyetemi kurzusain miért szokott zenére festetni a hallgatókkal, hogy ez mennyire segít megérteni, hogy milyen erős kapcsolat van a színek és a hangok között.

negyedik rész, 11.24 perc

Kádár János MiklósKádár János Miklósnak már száznál is több kiállítása volt eddig itthon és külföldön. Tagja a Frequenzen nevű európai művészcsoportnak, amely 1991 óta hirdeti, hogy a művészet nem ismer határokat. Számára az a fontos ebben, hogy látja: a különböző országokban, kultúrákban élő szobrászok, grafikusok, festők alkotásai eltérnek ugyan stílusban, anyagválasztásban, megfogalmazásban – de az alkotások mögötti gondolat erősen összeköti ezeket.
Kádár mostanában nem ad el képeket, s galériákkal sem tart kapcsolatot. A műsor végén ennek okairól is mesél, valamint arról, hogy milyen szerepet játszott a rendszerváltás után abban, hogy megváltozzon Magyarországon a szerzői jogokkal kapcsolatos szabályozás.