09.30-i adás egy regényről, melynek Tesla a főszereplője, majd a nyelvi tabukról
Létrehozta: admin (2015. szeptember 30. )Utolsó hozzászóló: admin (2015. szeptember 30. )
A Nagy Generáció második részében Bakró-Nagy Marianne nyelvész a nyelvi tabukról beszélget Mélykuti Ilona. Arról, hogy hogyan kell magunkat kifejeznünk ahhoz, hogy politikailag korrektek maradjunk.
Megszállottak, a Tesla hadművelet címmel írt izgalmas regényt Alexander G. Thomas néven Matuscsák Tamás, aki fogorvosnak indult, de volt már pénzügyi tanácsadó és rendezvényszervező is. Érzelmek hatására színt váltó gyűrű, a háború alatt a Budapesti Állatkertből kiszabaduló strucc, 1500 ócskás, aki a háború alatt a Teleki térre hordja az összeszedett holmikat – mindebből mi igaz, s mi az írói fantázia terméke? Matuscsák Tamás arról beszél, hogy honnan gyűjtötte könyvéhez az adatokat, hol hűséges a történelemhez, s mi mindent talált ki ő. Mindezt azért, hogy hiteles környezetben mutathassa be hősét, Nikola Teslát, aki aztán igazán sok mindent talált ki- és fel. És akinek első munkahelye Budapesten volt. Hogy írt volna-e könyvet Tesláról Matuscsák, ha rendezvényszervezőként nem mutatják meg neki a mai Váci utca és Haris köz alatti hatalmas pincerendszert, azt sosem tudjuk meg, de ma már mindegy is. Jött a pince, az ötlet – és megszületett az a regény, amelyben sok a mesei elem, de amelyből sok mindent megtudhatunk Tesla találmányairól is.
Tesla nevét szinte mindenki ismeri, ugyanakkor a legtöbben bajban lennének, ha el kellene mondani, miért is volt zseni ez a feltaláló. Matuscsák Tamás elmondja, hogy őt mennyire varázsolta el a feltaláló fantasztikus élete, egyénisége, majd lelkesen sorolja, mennyi mindent köszönhetünk a Horvátországból származó, de Amerikában dolgozó tudósnak. A fellobbanó szerelem arra inspirálta vendégünket, hogy egy olyan regényt írjon, amely ugyan egy szórakoztató, kitalált történet, de benne mégis sok-sok dolgot elmesélhetett Tesla tudományáról és furcsa életéről. A végén még az is kiderül, hogy a szerzőnek nem ez az első találkozása az irodalommal: fordított már regényt is, és egy színdarab-fordítását tíz éve sikerrel játsszák Budapesten.
A műsor második részében Bakró-Nagy Marianne nyelvész beszél a taburól. Mint mondja, ez a téma már egyetemi éveiben előkerült – azt kapta feladatul, hogy az obi-ugorok medvekultuszáról írjon. Tulajdonképpen ettől a történettől lett irodalmár helyett nyelvész, s a tabu, mint kutatási téma máig elő-elő kerül életében. Ahogy fogalmaz: számára ez az „örömzene”. De miért is fontos dolog a tabu? Honnan származik általában, s mit jelent a nyelvész számára? A tabut a társadalom hozza létre – de mit szól a tabudöntögetőkhöz? Hogyan tanuljuk meg a nyelvi tabukat, s mivel jár, ha valaki megszegi ezeket?
A beszélgetők hamar elérnek az obi-ugoroktól és Amerikától a mai Magyarországig. Mire következtet a nyelvész abból, hogy manapság egyre durvul a beszéd? Hogy egyre többen nem tartják meg azokat a (nyelvi és nem csak nyelvi) normákat, a tabukat, amelyek célja a közösség önvédelme, hogy egymás sértegetése nélkül tudjunk élni. Ma a negatív tabudöntögetés korát éljük: egyre többször sértünk másokat. De hogy a társadalom ezt miért nem szankcionálja, arra már nem a nyelvész hivatott válaszolni. Hogyan, milyen (nyelvi és társadalmi) folyamatokon keresztül lett a niggerből afroamerikai, a nyomorékból fogyatékkal élő? Mi a társadalmi nyomás szerepe, és hol lép be a jog? A beszélgetés végén még hallhatunk arról, miért is lett tabu állat a farkas és a szarvas, és hogy nekünk ugyan itt, Európában ez már nagyon furcsa, de Ausztrália őslakói számára épp olyan áthághatatlanok a nyelvi tabuk, mint nem is oly régen az obi-ugoroknál.