Meggyógyulni vagy belehalni

(Beszélgetőtárs)

Meggyógyulni vagy belehalni: a gyógyszeripar két arca

Quentin Ravelli írása. A szerző Franciaországban az, Országos Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója, a „La stratégie de la bactérie” (A baktérium stratégiája) című könyv szerzője, mely a Seuil kiadónál jelent meg 2015 januárjában.

„Rájöttem, hogy ellenőriznek, hogy pontosan tudják, mit írok fel” – méltatlankodott egy orvos, aki Párizs egyik elegáns negyedében dolgozik. – „Naiv voltam, hogy ezt nem tudtam. Kinyílt a szemem, amikor egy orvoslátogató azt mondta: Ön nem sok gyógyszert ír fel! Megkérdeztem: Ezt honnan tudja?” Az „ellenőrzésnek” ezt a gyakorlatát, ami számos praktizáló orvost megdöbbent, a gyógyszeripari cégek marketingszolgálata hangolja össze. Azért, hogy megtartsák, vagy növeljék piaci részesedésüket, a nagy gyógyszeripari cégek minden leleményességüket bevetik. Például, nem haboznak megváltoztatni gyógyszereik javallatait sem, hogy újabb fogyasztókat szerezzenek.

Egyes orvosok szerint „az antibiotikumok Rolls Royce-a a bőrgyógyászatban” a Pyostacine, amit a Sanofigyárt– a világ negyedik legnagyobb gyógyszeripari cégcsoportja, 2011-ben 30.4 milliárd eurós összbevétellel –, szintén erre a sorsra jutott. Hosszú ideig használták a bőrgyógyászatban, majd az antibiotikum egy éles „légúti kanyart” vett: azóta kiterjedten használják a légúti és tüdőfertőzések ellen is.

Ahhoz, hogy megértsük a gyógyszerek rugalmas természetét, nyomon követtük ennek a rendszeresen használt gyógyszernek az életútját, a kutató laboratóriumtól kezdve a hatóanyagot termelő üzemen keresztül az orvoslátogatókig. Az áru minden lépésnél új nevet kap: a biológusok a Pristinae Spiralis baktériumról beszélnek, a vegyészek a baktérium által termelt prisztinamicinről, az orvoslátogatók a „Pyo” érdemeit magasztalják az orvosoknak, a munkások pedig csak „Pristinának”, sőt „a kis bestiának” nevezik. A gyártási-eladási lánc hossza, a beteg érdeke és az ipar profitja közötti, vagy más néven a használati érték és a csereérték közötti antagonizmus, folyamatosan nő. A gyógyszer három élete – a kereskedelmi, ipari és tudományos – állandóan keveredik.

 

gyógyszertúlhasználat

Eladni

Egy harminchétezer négyzetméteres óriási, csupa üveg épület, a Sanofi székhelye az átláthatóságot és a betegek tiszteletét sugározza, az épület tetején kék szívvel körülvett stilizált sziluetteket látunk. Ennek az épületnek, amely Párizs déli részén található, a harmadik emeletén sorakoznak a marketingirodák, ahol az 1990-es évek eleje óta azok a munkavállalók dolgoznak, akik bevezették a Pyostacine-t a légúti fertőzések gyógyításának piacára. A siker látható, mivel 2002 telétől 2010 teléig a légúti és tüdőfertőzések elleni felhasználásra vonatkozó eladások 112 százalékkal nőttek, míg a bőrgyógyászati területen a növekedés csak 32.6 százalékos volt.

A növekedés nem a betegek számának robbanásszerű növekedésével vagy egy pusztító járvánnyal magyarázható, hanem a kereskedelmi stratégiával: a légúti fertőzések ellen felírt gyógyszerek piaca sokkal nagyobb, mint a dermatológiai fertőzéseké. „Kiderült, hogy a hörgőket, a tüdőt, az orrmelléküregeket fertőző baktériumok ellen remekül működik, így aztán kialakítottuk ezt a javallatot” – említi a vállalat egyik orvosa. A bőrtől a tüdőig terjedő úton a csereérték átalakította a használati értéket, miközben azt várnánk, hogy egy termék használata határozza meg az árát.

Az ilyen fajta terápiák ötvözői a termékmenedzserek, akiket gyakran „termékfőnöknek” hívnak, olyan munkavállalók, akik egy adott gyógyszer vagy néhány, egymással rokon indikációjú gyógyszer értékesítésére szakosodtak. Van itt „Pyostacine-termékfőnök”, van a Tavanic-ról, a fájdalomcsillapítóról, sőt még a pszichotikumokról elnevezett termékfőnök is. Célia Davos asszony, a Pyostacine termékfőnöke, akiről azt mondják, hogy „nagyon üzletorientált”, így írja le munkája lényegét: „Az a munkád, hogy kövesd a termékedet, tudd, hogy hogyan fogy, összehasonlítva a konkurensek hasonló termékeivel, az adott piac és a betegség változásaival, és tegyél meg mindent a bevétel maximalizálása érdekében.” Munkahelye a marketingszolgálat középpontjában van, amely a cég székhelyének a központi irodája is. Ez úgy működik, mint egy elosztóhely, ahová a különböző részlegek dolgozói bekerülnek, majd innen más részlegekhez már mint menedzserek, marketingszolgálati vagy kommunikációs felelősök, kapcsolati és kereskedelmi felelősök kerülnek tovább.

A termékfelelős szerepe abban áll, hogy napirenden tartsa egy gyógyszer használatát, úgy, hogy előkészíti a marketinganyagot az orvoslátogatók számára. Ezek olyan kereskedők, akik elmennek az orvosokhoz, hogy a dolgozószobájukban győzködjék őket arról, miért érdemes felírniuk betegeiknek az ő termékeiket. A Pyostacine marketingarzenáljában megtalálható a „segítő lap”, ami egyfajta utasítás, ennek alapján állítja össze az orvoslátogató a beszédét, követvén azokat az érveket, amelyeket a marketing kidolgozott. Van itt továbbá „könnyen érthető orvosi információ”, amely magában foglalja a legfontosabb tudnivalókat; „különlenyomat”, egy olyan tudományos folyóiratszámból, például az Infectiologie (Fertőző betegségek) című lapból, amelyet a francia nyelvű Fertőző Betegségek Társasága patronál és azoknak a legfrissebb klinikai próbáknak az eredményeit összegzi, amelyek a Pyostacine-nal kapcsolatosak. Az orvoslátogatóknál mindig van egy csomó orvosi segédeszköz is – kis műanyag lámpák, egy kis emblémás nyelvlapkával, hogy amikor a páciens torkába világítanak, akkor is a Pyostacine-ra gondoljanak, vagy zsebkendőtartó dobozok, amelyek dekorálják az orvos szobáját, Pyostacine tollak, Pyostacine USB pendrive-ok. Ezek a szövegek és tárgyak, amelyeket mindenütt megtalálunk a székhely irodáiban, előkerülnek az orvoslátogatók autóinak táskáiból, azután pedig megjelennek a praktizáló orvosok rendelőiben.

Nem minden orvos érdekli egyformán a gyógyszergyárakat. Azokra összpontosul megkülönböztetett figyelem, akiknek jelentős a „felírási potenciáljuk”. Ahhoz, hogy azonosítsák őket, a gyógyszeripari cégek felhasználják a nagykereskedelmi és közvetlen gyógyszertári értékesítési adatokat (GERS) és az orvosok által felírt gyógyszereket regisztráló szoftverből kinyert adatokat (Cegedim). Ezekhez a hivatalos forrásokhoz hozzáadódnak az informális kapcsolatokból kinyert adatok, így például azok a felmérések, amelyeket az orvoslátogatók a gyógyszerészektől vagy a kollégáktól gyűjtenek be. A marketingszolgálatok számára minden információ, amely az orvosi gyakorlattal kapcsolatos, jól felhasználható, mert lehetővé teszi, hogy „célba vegyék a lehetséges ügyfeleket”. Így például a „kevés antibiotikumot, kevés Pyostacine-t” és a „kevés antibiotikumot, sok Pyostacine-t” felírókat már nem fogják olyan intenzíven megcélozni, mint a „sok antibiotikumot, kevés Pyostacine-t” felíró orvosokat. Ez utóbbiakat kell ugyanis meggyőzni, hogy ezentúl más antibiotikum helyett is Pyostacine-t rendeljenek.

Természetesen ezek a kereskedelmi stratégiák nem jelennek meg mechanikusan az eladásokban. Az is szükséges, hogy az orvoslátogatók megdolgozzák a terepet. Franciaországban 2014-ben a gyógyszercégek tizenhatezer orvoslátogatót alkalmaztak, akik azzal töltik idejüket, hogy orvosokkal találkoznak. Ha kétszáztizenhárom munkanappal és napi hat látogatással számolunk, akkor ez több mint húszmillió orvosokkal folytatott beszélgetés évente. Ezeket a találkozásokat aprólékosan előkészítik. Annak érdekében, hogy javítsák a hatékonyságot, a kereskedők például különböző „profiltípusokra” kidolgozott brosúrákat készítenek az orvosoknak: van „szakszervezetis orvosnő”, „spórolós orvos”, „családi orvos”, „helyettesítő orvos”, „haverkodó orvos”, „tudományoskodó orvos”, „stresszelt orvos”, stb… Ezeket a brosúrákat képzési szemináriumokon használják segítségként az orvoslátogatóknak, hogyan tegyék „hűségessé” az orvosokat, vagy hogy jobban megismerjék célpontjaikat.

 

a teljes cikk itt olvasható: http://www.magyardiplo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1793#Itemid=28

 

forrás: Le Monde Diplomatique magyar kiadás

A cikket Hrabák András fordította

 

◄ 

Meggyógyulni vagy belehalni

A gyógyszeripar két arca

Quentin Ravelli írása.
A szerző Franciaországban az, Országos Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója, a „La stratégie de la bactérie” (A baktérium stratégiája) című könyv szerzője, mely a Seuil kiadónál jelent meg 2015 januárjában.
Tovább

Babilon Senior "Napközi" program 2.0

A Nagy Generáció és a Babilon nyelvstúdió újdonsága

Mit kínál a NapKözi az angol tudásukat csiszolni vágyóknak?
Tovább

Egy hosszú szülés életre szóló következménye.

A Nagy Generáció 2015. 02.18-i adásában beszélgettünk oxigénhiánnyal született emberekről. Azután kaptuk ezt az írást egy apától.

Tízezrével élnek körülöttünk olyan, oxigénhiánnyal született emberek, akik a normalitás határán élik életüket. Hol bűnöző lesz belőlük, hol kocsmatöltelék, rossz, verekedős férj, apa, csendes anyjával élő szingli. Sok esetben nehezen lehet kibogozni, hogy a rossz szocializáció, öröklött tényezők, vagy szülési sérülések okozzák a társadalmi beilleszkedés zavarait, hol, melyik agyrészlet sérült, milyen mélységben.
Tovább

" Ezt mondd utánam !

Eredeti fejlesztésű interaktív program angolul tanulóknak – Öregtől

A beszédét javítani akaróknak csak annyi a feladatuk, hogy a programban lejátszott hang és szógyakorlatokat egyenként ismételjék meg, amit azonnal összehasonlíthatnak a saját kiejtésükkel.
Tovább

Ferenc pápa: Ahol nem törődnek az idősekkel, a fiataloknak sincs jövőjük!

Az idősek mi vagyunk: előbb vagy utóbb megöregszünk, elkerülhetetlenül, még ha nem is gondolunk rá. És ha nem tanulunk meg jól bánni az idősekkel, akkor majd velünk is így bánnak.
Tovább

Dragomán György: Karácsonyfa

A blokkfelelős fia azt mondja, hogy a karácsonyfát nekik nem az angyal hozza, hanem az apjával szokták lopni, és nem olyan kicsit lopnak, mint amilyet nekünk az angyal szokott hozni, hanem sokkal nagyobbat, olyant, amelyik felér egészen a plafonig.
Tovább

Lélektani napló WC papíron

Mérei Ferencről

"Az életben nem kell mindig jól járni! Aki azt a belső kényszert el tudja engedni, hogy neki minden helyzetből győztesen és nyertesen kell kikerülnie, annak nagy lesz a belső szabadsága. Ez a hiteles élet titka!" – vallotta Mérei Ferenc.
Tovább

Egy holokauszt túlélő és egy hajdani Waffen SS házassága

Lázár György írása

40 évig tartotta titokban a házaspár a meglepő történetet. Egyik fiuk írt róla könyvet. Hogyan írja át a háború borzalmait az új élet és béke…
Tovább
◄