Klubrádió, 01.09-i adás - A gyógyító színházról

A bohócdoktoroknak is van specialitásuk - ez a karakterükből adódóik. Hopplá például elegáns, könnyed volt, mostanában már bölcs, öreg macskának tartja magát. Kamilla is öregszik, már nemcsak gyönyörűnek, okosnak is képzeli magát. A bohócok minden hónapban magyar vagy nemzetközi tréningeken vesznek részt, és a beteg gyerekek is arra inspirálják őket, hogy bírják lelkileg a megterhelést. Egy fellépésre ugyanúgy készülnek, mint az orvosok a vizitre. Megismerik az adott osztályon fekvő betegek állapotát, hangulatát. A gyerekkórházban mindig van vitalitás, öröm. A bohócok arra is figyelnek, mit nem tehetnek a gyerekekkel –például egy diabetes osztályon nem beszélnek cukorról. Egy-egy bohócvizit arra is alkalmas, hogy a gyerekek és a nővérek kapcsolatát átalakítsa.

Mennyire változtatja meg a bohócszakma azt, aki műveli? Kamilla élete ajándékának tartja ezt a szakmát, mert depresszív személyiségét változtatta át optimistává.  Amikor pedig egy súlyos betegségen esett át, a műtét után meglátogatták beöltözött bohócdoktor társai, és felvidították – akárcsak ő a gyerekeket. Kamilla egy társnőjével öregedő, szomorú bohócként is áll a színpadon, vállalva saját korát. Mit csinál egy bohóc 50 fölött? A munkalehetőség nem korfüggő, inkább szervezőképesség és szerencse kérdése – vallja Kamilla. Hopplá nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik, ahol ezt a mesterséget életük végéig gyakorolhatják. Magyarországon kevesebb bohócot látunk évtizedekig a porondon, mint például Svájcban, ami igazi bohóc-nagyhatalom. Van-e a magyar bohócnak egzisztenciális félelme? Lesz-e nyugdíja? Hopplá optimista, bár nem a nyugdíjrendszerre, hanem gyerekeire és barátaira számít.

Barta Márta a Cilinder Színház alapítója, aki még 1986-ban, kulturális kisszövetkezetként kezdte, majd alapítványt tett, és 2002-től alapfokú művészeti iskolát működtet, állami támogatással. Annyira ritka a gyerektársulat, hogy előadásaik mindig teltházzal mentek. Iskolává azért alakultak át, mert nagyon sok szülő vesztette el az állását, és nem tudta gyereke művészeti képzést fizetni. Ma főleg a nyolcadik, kilencedik kerületben és Csepelen tanítanak, 500 gyerekükből 400 „szegénységi bizonyítvánnyal igazolt” hátrányos helyzetű. Ha tíz éve nem alapítnak iskolát, ma 20-30, elit környezetből való gyereket tudnának csak tanítani. Kamilla bohóc (Vági Zsuzsa) drámapedagógus a Cilinderben, különböző problémákat dolgoznak fel a gyerekekkel a közös játékok során. Az iskolában egyébként kézművességet és táncot is tanítanak. Itt is nagy a rivalizálás, mint a felnőtt színházakban, de nem szerepharcok folynak, hanem azért, mert minden gyerekből szinte kirobban a megszólalási vágy. A Cilinder úgy működik, mint egy zeneiskola. A tanárok járnak ki az iskolákba, ahol délután zajlik a képzés, dráma, tánc és képzőművészet. A tanárok zömében Nagy Generációsok, ha az iskola elveszti a támogatást, az ő állásuk is megszűnik.

A Cilinder iskola tanulói főként a nagyvárosi szegénységtől szenvedő cigánygyerekek. Egy részük a Nemzetiben is játszik, az Alföldi Róbert rendezte Ember Tragédiája egyiptomi színében. Lukáts Andor öltözőjében öltöznek, akiről pontosan tudják, hogy kicsoda. Vági Zsuzsa szerint a mai gyerekek jóval oldottabbak ha felmennek a színpadra, szinte profi színészek. Barta Márta szerint a cigánygyerekek családjában sokkal felszabadultabb a kommunikáció, mint máshol. Nagyon érdekes közös vonásokat találtak a legjobb körülmények között élők gyerekekkel, akiket kiskorukban színházba vittek és akik alternatív iskolákba járnak. Például ugyanolyan antiszociális az elkényeztetett egyke gyerek, mint a nyolcadik kerületi nagycsaládban élő. A Cilinder iskola nem tudja, hogyan tud tovább működni, csak egy hónapig szóló szerződéseket köt a tanárokkal. Pedig rendkívül fontos, hogy a művészeten keresztül egymás elfogadására és meghallgatására tanítsák a gyerekeket.